Padlás a Youtubeon Padlás a Facebookon
Jobb agyféltekés rajzolás – KIPRÓBÁLTUK!

“Ha nem jön be a módszer, visszaadjátok a pénzt?” – kérdeztétek.
Nos, vissza! Hogy miért merjük vállalni? Nem árt tudni rólam, hogy sosem tudtam rajzolni. Anyukám szerint egyenesen vágni sem -de ez most nem számít.


Néha a gyerekek sem ismerték fel az óvodai jel szintű krikszkrakszaimat. Sőt! Megállapítottam már, hogy egy 8 éves gyerek is szebben rajzol, mint én. Ennek a korszakomnak azonban búcsút inthetek (igen, anya is büszke már a rajzokra 🙂 ), hála egy négy napos, intenzív rajzkurzusnak, amiről most szeretném megosztani veletek tapasztalataimat, és az ott született műveinket. 

Nem vagyok félős típus, de az első nap előtt telefonon egyeztettünk az oktatóval, és a végén nem bírtam ki, hogy ne kérdezzem meg: “Éva, mi van, ha én nem tudok megtanulni rajzolni???” Eljött a kurzus hétvégéje, ahol szorongásomat fokozta a társaim bemutatkozása is. A legfiatalabb, Dominik 10 éves, már rajz versenyt nyert,  a szintén általános iskolás Szabolcs már most elmehetne karikaturistának is, a középiskolás Enikő képregényszerűen visz napi szinten történeteket papírra, Erika, aki otthon rajzolgat. És én… (Utóbbi két személy korát nem véletlen nem jegyzem le, örökké 18 🙂 )

Mielőtt nekifogtunk volna a tanulásnak, rajzoltunk. Kezet, szemet, szájat, fület, orrot, és kép alapján portrét. Magunktól, legjobb tudásunkat beleadva.  Mondanom sem kell, már a kéznél elakadtam.  A legbiztonságosabbnak azt éreztem, ha leteszem a tenyerem, és ügyesen körberajzolom :).

Íme a műveim, amelyeket a tanfolyam első órájában rajzoltam:

 

Én mondtam… 

Aztán beszéltünk az agyunkról, arról, hogy a racionális bal agyféltekénk megelégszik a sematikus ábrákkal is, ha felismeri őket. De a jobb más. Kreatív, szárnyaló, emocionális. Pár rajzos gyakorlattal gyorsan be is kapcsoltuk, például rajzoltunk és írtunk egyszerre két kézzel, még a papírt fejjel lefelé tartva is. Majd belevetettük magunkat a rajzolás “titkos” tanaiba. Megtanultuk mivel rajzoljunk, hogyan lássuk a kontúrokat, hogyan kezdjük kidolgozni a rajzokat, mire figyeljünk jobban, hogyan árnyékoljunk.

Közben pedig oldódtunk. Minden rajz után magabiztosan tettük egymás mellé műveinket, és egyre szívesebben kezdtünk neki az újnak. Az első ebédidő után már én is tudtam: mindent megfogok tudni rajzolni, amit kérnek tőlünk. Délutánra már annyi jó rajzom volt, mint életemben még sosem, hazafelé pedig egyszerűen szárnyaltam örömömben.

 

Második nap a jobb agyfélteke bekapcsoló gyakorlatok után folytattuk a technikák elsajátítását. Kellően belelazultunk, közben már egymásra is tudtunk figyelni (azaz jókat nevettünk), mialatt oktatónk, – de inkább mesterünk – kitartóan rótta hátunk mögötti köreit (az első tanár, akit szerettem, hogy ott van, és figyeli mit csinálok), ellenőrizte hol tartunk, stimmelnek-e az arányok, és közben biztatott, dicsért, és újra biztatott, és újra csak dicsért, és dicsért. Mi pedig egyre jobban láttunk: a körvonalakat, az íveket, az árnyékokat, és vált egyre biztosabbá a kezünk.
Harmadik nap már csak az arccal foglalkoztunk: a szemmel, a szájjal, az orral, a füllel, és az arányaival. Alakult a saját stílusunk is. Gyorsan betudtuk azonosítani melyik művet ki rajzolta. Észrevettük, hogy a vonalaink dinamikája, de  még a ceruza papírra nyomása is olyan jegy, amiben tükröződik a saját egyéniségünk is.
Utolsó nap egy portréban integráltuk az eddig tanultakat. Csendesen, belemélyedve, a papíron sercegő ceruzákat hallgatva, és egyre lelkesebben, ahogy kirajzolódott előttünk a négy napot megkoronázó művünk.  

Azóta is rajzolgatok, sőt, Erikával és Szabolccsal a haladó tanfolyamon is részt vettünk. Hamarosan talán arról is születik majd egy bejegyzés. 🙂

A tanfolyam csodáit folyamatosan Ti is kipróbálhatjátok! 

Az új kurzus időpontjai: 

  • ALAP KURZUS: Január 9-10. és 16-17. 9-15:00-ig. 

A kurzus leírását, és a következő időpontokat itt találjátok:
http://padlasklub.hu/szolgaltatas/hetvegi-programok/jobb-agyfeltekes-rajzolas/

Remélem kedvet kaptatok Ti is a rajzoláshoz!

 

Üdvözlettel és szeretettel:

Padlás Anasztázia

 

Hozzászólások

Hozzászólás

I